Thaiföld

Két hónapos szünet talán még nem is volt a blog indulása óta. Ideje tehát újra felvenni a fonalat, leírni azt a sok kalandot ami még rögzítésre vár tavalyról, majd bekapcsolódva a jelenbe rendszeresen számot vetni arról, hogy mi is történik velünk 2012-ben immár itt, Budapesten. Ugorjunk tehát vissza 2011 novemberének végére, arra a napra amikor a Malajzia és Szingapúr meglátogatása után landoltunk Thaiföldön.

Szingapur

Túránk harmadik napjának hajnalán, négy órakor már taxiban ültünk és utaztunk KL buszterminálja felé. Alvásból nem sok jutott, mindössze szűk két órát sikerült pihenni amit a másfél órás busztranszfer alatt sem tudtunk érdemben növelni. Gépünk 8:40-kor indult, 9:25-kor pedig már a szingapuri reptéren vártunk arra, hogy beengedjenek minket az országba.

Kuala Lumpur

Jelenleg a Krabi - Bangkok járaton ülök, megkezdődött a nagy túra második fejezete amiben már csak egyedül gyűjtöm az élményeket. Igyekszem az eddigi történéseket, megfigyeléseket leírni.

Seoraksan nemzeti park

 A hétvége előszö francia - holland - magyar hétvégének indult a történelmi emlékeiről híres Gyenjouban, azonban ez szálláshely híján nem valósulhatott meg. Mivel mindenképp szerettünk volna kimozdulni Szöulból Enivel kettesben célba vettük a Seroaksan nemzeti parkot. Péntek délután négy órakor indultunk a központi buszterminálról, a kirándulás pedig már a buszra felszállva remekül indult. Szinte luxus körülmények között utazhattunk, az itteni távolsági buszok ugyanis tényleg alkalmasak arra, hogy az ember órákat eltöltsön rajta. A normál méretű busz mindössze 28 férőhelyes, egy sorban csak 2+1 ülőhely található. A székeket inkább foteleknek nevezem, hatalmasak és nagyon kényelmesek, oldaltartással és felemelhető lábtartóval. Annyi hely van, hogy simán maximálisan hátradönthetőek az ülések anélkül, hogy a mögöttünk ülőnek kényelmetlen lenne. Aki akarta élvezhette a koreai televízió adását fejhallgatókon keresztül, időnként pedig angol nyelven is bemondták, hogy mi a helyzet és várhatóan mikor érünk célba. Szóval jó nagyon a koreai buszozás, a további dicsőités helyett azonban rátérek írásom igazi tárgyára.

Őszikék

Csodálatos itt az ősz! Az utikönyvek szerint ebben az évszakban érdemes Koreába jönni, meg kell mondjam teljesen igazuk van! Minden reggel jó kedvem van iskolába menet amikor meglátom a színváltós faleveleket.:) Egyik nap körbejártam a campust és készítettem erről néhány képet!

Érdekes tények - Tokyo

Egy kis számháború: Tokyot kilenc millió ember lakja, azonban ha az agglomerációt is beleszámoljuk 32,5 millióan zsúfolódtak össze a 8000 km2-es területen, amivel ez a világ legnépesebb városi övezete. A város népsűrűsége 14400 fő/km2, ami több mint négyszerese a budapestinek, ám ebben a világon "csak" kilencedik, Szöul is előtte van.

Az első dolog amibe belebotolttunk egy pacsinkó barlang volt. Ez a neve a tradícionális japán szerencsejátéknak, melynek keretében fényes golyókat kell dobni a gépbe aminek a kijelzőjén hableányok úszkálnak. A teremben rengetegen játszottak és irtózatos hangzavar volt, mint ahogy a videó is mutatja.

Japán

Gyerekkorom óta izgat Japán, az ország amiről olyan sokat hallani. A felkelő nap országa, az autógyártás és high-tech elektronika fellegvára, szumó, Fuji, földrengések, szamurájok, sokmilliós metropoliszok, szupervonatok és még folytathatnám. Japánt mindenki ismeri, és ki ne akarna eljutni egy olyan országba amelynek hallatán ennyi mindenre asszociálunk? Mi elmentünk és nem bántuk meg.

Negyedéves vizsgaidőszak

Az elmúlt héten zajlottak a negyedéves vizsgák az egyetemen. Nagyon féltem tőlük, de összességében szerintem nem sikerültek rosszul, bár az eredmények csak később derülnek ki. Tanulságos és nagyon más volt a felkészülési időszak, mint otthon...

Érdekességek II.

Néhány helyi meg van győződve arról, hogy közös őseik vannak a magyarokkal. A történet szerint együtt laktunk valahol az orosz sztyeppén, mindketten lovagoltunk és nyilaztunk, majd szétválva mi nyugatnak, ők pedig keletnek indultak. Ha a történet igaz akkor azóta vagy a mi szemünk egyenesedett ki, vagy az ővék ferdült meg. (Jejun az orvos a közös múltra való tekintettel ingyen vállalta a kezelésemet.)

Elszórtan Koreában is megtalálhatók a tetrafóbiára utaló jelek. Ez a négyes számtól való félelmet jelenti, mivel annak kiejtése nagyon hasonló a halál szó kiejtéséhez. Kínában a legelvetemültebbek, ott nincs az épületekben negyedik emelt, a házszámok is mellőzik a négyest, sőt állítólag azok a telefonszámok olcsóbbak, melyekben megtalálható az ominózus számjegy. Koreában leginkább a középületekre jellemző ez a szokás, na meg persze a jejui hotelünkre.

A nők nem dohányoznak/dohányozhatnak nyilvánosan, mivel ezzel társadalmilag elítélhető helyzetbe kerülnének. A rendszert erősen diszkriminatívnak tartom, ezért javaslom terjesszék ki a férfiakra is.

Vidéki Korea

Két héttel ezelőtt hatalmas élményben volt részem, teljesen beleláthattam a vidéki életbe és élvezhettem az ottani nyugalmat. Ezúton is köszönöm koreai barátomnak Hankyulnak, hogy meghívott a szülővárosába és nagymamájához. Tudom, hogy kevés cserediák mondhatja el magáról, hogy ennyire testközelből tapasztalhatja meg a helyi szokásokat, kultúrát, ezért tényleg nagyra értékeltem ezt a túrát. 

Jeju

Íme a múlt hétvégi programunk:

A Jeju túra nagyban. Az első nap kék, második nap a zöld a harmadik nap útvonala pedig a piros.

A program

Mára nagyjából körvonalazódott, hogy pontosan mit is fogunk csinálni karácsonyig, már ami az utazásokat illeti. Ezt:

Nézd meg nagyban: Asia Trip

Győztünk: Ko-Yon Games

Annyira gyorsan telik az idő, és én képtelen vagyok lépést tartani vele a blogolás terén. Rengeteg dolog történt velem az elmúlt időben, amikről mindenképp írni szeretnék, de valószínű csak rövidített kivonata lesz annak, amit eredetileg terveztem. A múlt hétvégén a felhőtlen szórakozásé a játékokon való szurkolásé volt a főszerep, a mostanin pedig a nyugalmas vidéki koreai életbe nyerhettem bepillantást és közte sem unatkoztam. 

Látnivaló és ennivaló

Régen nem jelentkeztünk, ez nem csak lustaságnak, de mindenféle elfoglaltságunknak köszönhető. Az órák beindultak, így a hetem nagy részét az egyetemen töltöm. Úgy érzem a legmegfelelőbb tárgyakat vettem fel, mindegyikből jó fej csoporttársaim lettek valamint az előadások sem unalmasak (többnyire). Bár bevallom előre félek a sok prezentációtól, és az esettanulmányok elemzésétől, de majd valahogy lesz. Sok érdekes helyen voltam, amiről még nem meséltem, most ezt próbálom pótolni.

Érdekes tények - Szöul

A Khivától keletre blog mintájára igyekszem összegyűjteni azokat az érdekességeket melyeket eddigi ittlétünk alatt tapasztaltunk. Lesznek olyanok, melyek már korábban emlitésre kerültek és lesznek természetesen vadonat újak is. Kezdem, csak előbb katt a továbbra.