Nagyon régen nem írtam, de mentségemre szóljon, hogy rengeteg iskolai beadandó meg sok program közbejött. :)
Március 5.-én volt egy Aporos összejövetel, ami szerintem elképesztően jól sikerült! Ennek a kétévente megtartott az öreg diák találkozó legnagyobb érdeme, hogy régen látott embereket összehoz, és természetesen lehet egy jót nosztalgiázni az iskolás évekről, sőt akár táncra is van lehetőség hajnalig.:) Sajnos a mi osztályunk csak 5 fővel képviseltette magát, így asztalt sem kaptunk, de így is nagyon örültem nekik. Felsőbb évfolyamos társakkal is jó volt elbeszélgetni arról, hogy ki hol dolgozik, vagy épp mit csinál, érdekes, hogy merre kanyarodtak az életutak. Furcsa érzés volt visszamenni az osztályteremhez, megnézni a tablót, végigsétálni a folyosókon, hiszen eddigi életem jelentős részét ezek között a falak között töltöttem (a kolesz miatt is). Nem akarok átcsapni nagyon érzelgősbe, de tényleg igaz az a közhely, hogy az emlékek megszépülnek! :) A bál előtt Milánék felajánlották, hogy náluk tölthetjük az éjszakát, így a bulit követően reggelig tartó beszélgetés következett. Két év múlva remélem ugyanitt találkozok ugyanezekkel az emberekkel és eltöltünk egy szép estét! :)
Természetesen már hetekkel előre tervezgettem, hogy mit fogok felvenni erre az alkalomra, mert mégis csinosnak kell lenni, de nem akartam túlzásba sem esni. Pettől karácsonyra kaptam egy utalványt, amit nemrég váltottam be életem első egyedi tervezésű ruhájára. Elégedett voltam a végeredménnyel, már csak egy hozzá illő felsőt kellett keresnem. Nagyon jól éreztem benne magam és még bókokat is kaptam szóval úgy érzem remek döntés volt.:)
És most következzen néhány kép az estéről:
Kedves szállásadóink
Pár "oldschool" fotó 2009-ből:
Üdv: Aporos évekre néha vágyódva visszagondoló Eni
Eni-mix: Ez a szám kicsit szomorkás és melankolikus, de nagyon szép szerintem! (bár kicsit elfogult vagyok a francia szöveggel) Annak apropóján is ide kapcsolódik, hogy milyen gyorsan elmúltak azok az idők...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése