Október

Ha az októberünket kellene szavakkal jellemezni, akkor a következők jutnának eszembe: zsúfolt, sokszínű, mozgalmas, dolgos, eredményes és természetesen boldog.

A hónap rögtön nagy izgalommal indult, hiszen harmadikán az önkormányzati választások napján Eni anyukájáért izgulhattunk. A papírforma szerencsére ezúttal is győzedelmeskedett, Fehértó újabb négy évre jó kezekbe került! 

Győőzelem!

Az azt követő hétvégén egy régóta várt program jött el, hiszen gimnáziumi osztálytalálkozót tartottunk. A szervezés Laci és szerény személyem munkája volt, sokat szenvedtünk vele mire összeállt a kép. A létszám végül egész jó lett, csak négyen hiányoztak, valamint a lebonyolítás is zökkenőmentesen alakult. Voltunk bent a régi osztálytermünkben, ahol mindenki beszámolót tartott az elmúlt hat évéről. A legtöbben már dolgoznak, visszagondolva ez mindig annyira távolinak tűnt, most pedig már itt van... Rohan az idő, hogy egy igazi közhellyel éljek... 

Az egykori 9-12D

Az iskolalátogatás után Nyúlon, a Szél Fiai Fogadóban vacsoráztunk, majd éjfél előtt kevéssel Győr belvárosát vettük célba, ahol egy pubban, majd néhány perc erejéig egy borzalmas szórakozóhelyen jártunk. Lacival az éjszakát egy kollégiumszerű panzió szobájában töltöttük, ahol iszonyat hideg és kosz volt, na de 2500 Ft-ért ne panaszkodjon az ember :) Örültem nagyon a többiekkel való találkozásnak, várom a következőt!

Október egyetlen negatívumaként Eni diplomamunkájára tudok visszaemlékezni. Lényegében zaklatott tempóban, versenyt futva a határidővel sikerült megírnia. Nap mint nap az iskola könyvtárában töltötte idejét, és rendszerint este kilenc környékén ért haza. Ezt mindketten nehezen viseltük, és nagyon vártuk a végét, ami végül nagy nezen el is érkezett! Szerintem nagyon szép munka lett, jól felépített, tudományos hangvételű és még néhol érdekes is :) Több résznél magam is besegítettem hol gondolatokkal, hol egy kis írással, ezért nagyon remélem, hogy az értékelésnél is kiváló munkának fogják gondolni a dolgozatot!

Munka közben

Sikerült egy új használati tárgyat is beszereznem, egy remek ajánlatnak köszönhetően lecseréltem a telefonomat! A különféle műszaki cikkeket mindig is nagyon szerettem, amióta pedig dolgozó ember vagyok évente beszerzem az éppen aktuális legjobb készüléket is. Ezúttal még pénzembe sem került a dolog, sőt! :)

Mindössze 20.000 Ft-ot fizettem érte egy Telenoros akció keretein belül, miközben a boltokban 130ezerért mérik ugyanezt. Némi profitszerzési potenciált is láttam a dologban, ezért az Eninek is rendeltem egyet, ám mivel neki nem kell az ilyen tapogatós féle, pár nappal később továbbadtam rajta 90.000 Ft-ért. Ezen kívül eladtam a régi HTC-met is, így összességében lett egy új menő telefonom, miközben kerestem még egy csomó pénzt is! A típus egyébként Samsung Galaxy S, hihetetlen jó, leszámítva, hogy az akkumulátor maximum egy napig bírja :)

Ami a kultúrát illeti, némi időt sikerült szakítanunk rá, háromszor jártunk színházban. 

Először az Új Színházban néztük meg a "Grönholm módszer" című darabot. Régóta akartam rá jegyet szerezni, mivel a leírások alapján nagyon tetszett a történet, de valahogy mindig elkapkodták előlem a helyeket. Örülök, hogy végül sikerült eljutni rá, ugyanis nagyon jó volt! Egyetlen helyszínen játszódott a történet mindössze négy színésszel, mégis végig feszes, meglepő és csavaros darabot láthattunk. Negatívumként a színészi játékot tudom felhozni, a négy karakterből szerintem csak egy alakítás tudott kiemelkedni, a többieknek sokszor nem hittem el, hogy teljesen átélik a szerepet, ami meg is látszott az egészen. Összességében 8.5/10, még sok ilyet!

Másodszor a Bárkában néztük meg Ottlik Géza "Iskola a határon" című művét. A darab összességében 6.5/10-es nálam, a rendező láthatóan nehezen tudott elbánni a történet sokhelyszínes és összetett mivoltával. A színészi alakítások nagyon jók voltak, csak egy szereplő volt, aki elég rosszul adta elő a karakterét. Ha majd egyszer nagyon sok időm lesz elolvasom a könyvet is!

Harmadjára a Belvárosi színházba mentünk az Esőember-re. Az amit láttunk hibátlan volt, mégis egy kicsit csalódottan jöttem ki az előadásról. A dráma helyett a humornál nyomták meg erősebben a ceruzát, és a gyors elbeszélésen volt a fő hangsúly. Pedig Nagy Ervin és Kulka János játékát még elnéztem volna egy darabig, és a történetben is jóval több volt mint amit kihoztak belőle. Összességében 8/10, kiváló szórakozás, de semmi több, de hát néha ilyen is kell !

Végezetül pedig essen néhány szó a játékról is, ami minden üres percemet kitöltötte. Közel 90 órát sikerült ledolgozni, ami nem éri el az áhított 100-at, de ilyen zsúfolt időszakban ezzel is megbékélek. A hónap első felében igazi hullámvasút jelleggel száguldoztam, majd az utolsó két hétben viszonylag egyenletesen hoztam egy ismét remek havi eredményt. Sikerült túlszárnyalnom a szeptembert is, remélem jó darabig elkerül még egy esetleges hullámvölgy.

Soha rosszabbat!

Ennyi volt hát 2010 tizedik hónapja röviden, éljen november! :)