2011. január 9., vasárnap

Ecsetvonások

Ebben az évben az első posztomat visszatekintéssel kezdem. Sajnos nagyon gyorsan elteltek az ünnepek, olyan jó volt otthon lenni, hosszan nézegetni a karácsonyfát, finomakat enni és együtt lenni a családdal... Ilyenkor az ember többet olvas és filmez. Így újra volt időm megnézni a Büszkeség és Balítélet minisorozatot, ami örök kedvenc! Az új filmet nem is voltam hajlandó még letölteni sem, igazi szentségtörés lenne azt hiszem.

Ahogy Pet, én is ejtek pár szót az ajándékaimról, mert mindegyiknek nagyon örültem!!! Először is megkaptam anyutól a régóta áhított kézi mixert, amivel remélem majd sok finomságot fogok készíteni, azt hiszem leginkább a krémlevesekre fókuszálok. Tesómtól sminkkészletet és Pettel közösen egy szép órát kaptunk, ami kicsit antikos hatású, de mégis nagyon jól mutat a könyvespolcunk tetején. Már most nagyon szeretjük! Végül, azt hiszem nem csak én, de mindenki nagyot nézett, amikor Pet előrukkolt az én meglepetésemmel: egy egy elég furcsa alakú batyut szorongatott a vállán, amit én összecsukott sátornak, anyukám pedig becsomagolt gépfegyvernek nézett. :) Végül kiderült, hogy egy szép fa festőállványt rejt a tartó, egy másik csomag pedig mindenféle festési kelléket. (Ecsetek, akril festékek, papírok) 

Nem, nem egyetem után nem készülök sokadik Picassonak, csak néha szeretek rajzolgatni, és festegetni. Eddig temperával ügyetlenkedtem, Adventi naptárat gyártottam meg képkereteket diszítgettem meg ilyenek. Valamikor a múltban viszont megemlítettem, hogy vennem kellene akril festékeket, mert az milyen jól néz ki h kidomborodik a képről (na ebből is látszik amatőrségem:) szóval innen jöhetett ez az ötlet. Két ünnep között egyik este neki is álltam egy képnek. A neten kerestem egy nem túl bonyolultnak tűnőt, hiszen másolni mindig könnyebb, mint önállóan kitalálni valamit, és kezdetnek olyat szerettem volna ami sikerélményt ad. Ceruzával előrajzoltam, aztán pedig következett a festési szakasz. Petnek nagyon tetszett, de szerintem ő elfogult! :)

                                           Az eredeti                                                                             Másoló



Végeredmény

Miközben kerestem másolni való képet, ráakadtam egy csodaszépre, amelybe azonnal beleszerettem, és most az a leghőbb vágyam, h sok gyakorlás után valami hasonlót én is tudjak csinálni. Aztán nagy nehezen megtaláltam az alkotót is, akit Leonid Afremov-nak hívnak és a többi képe is káprázatos. Teljesen oda vagyok ezekért a meleg színekért, a hangulatért, az esős járdáért és a tűzben táncoló lámpaoszlopokért. Gondolkoztam is, hogy nagy méretben poszteren valahonnan meg kellene rendelni, de először teszek egy próbát magammal.


Lezárásnak még pár szót az iskoláról! Véget ért az elmúlt felvételikkel és nyelvvizsgával teli időszak. Nem volt könnyű átvészelni, pláne akkor amikor egy elég csúnya betegség is megnehezítette a dolgomat. Két napig 38 fokos láz folyamatos köhögés és levertség. Az eredmények csak később lesznek meg, majd akkor beszámolok róluk.

Eni-mix:


Pet ajánlására megnéztem egy 2007-es Filmszemle díjas filmet a Konyec - utolsó csekk a pohárban-t, amit mindenkinek ajánlanék. Szépen ábrázolták benne a két idős ember egymáshoz való viszonyát és tiszteletét,  emellett izgalmas és szórakoztató volt. A film végén megszólaló számot pedig Kiss Tibi énekelte, ezt mindenképp be akartam rakni (sajnos nincs klip). A 2010-es kedvenc filmes lista is készülőben van. :)


Üdv: 2011-re pozitív kilátásokkal rendelkező Eni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése