2011 eddig I.

Tetemes elmaradásom van életnaplónk vezetése terén, ám most, hogy éppen tavaszodik és lassan itt az április is, idén először összeszedem az eddig történteket (itt muszáj megjegyeznem, hogy a bejegyzés 20 napja íródik).  Elképzelhető, hogy nagyon hosszú post lesz, de előfordulhat ennek ellenkezője is :) Megpróbálok a szokásos tematika alapján végigmenni a főbb eseményeken!

Iskola

A sikeres vizsgaidőszakról már megemlékeztem itt a blogon, azóta is jó érzéssel tölt el ha visszagondolok arra a pillanatra, amikor megtudtam, hogy a legnehezebb vizsgámtól elsőre sikerült megszabadulnom. Azóta már javában tart az új félév, ami idáig nem sok örömet rejtett magában, legalábbis én nem találtam ilyesmit. Szerdán két olyan óra is van, amire kötelező bejárni, az egyik elég érdekes (Üzleti tárgyalások), a másik viszont maga a pokol. Csoportmunka folyik, azaz folyna, ha a társaság fele nem ignorálná a kooperációs törekvéseket. Erre olyan válaszreakció indult meg bennem, hogy én is ignorálom őket, aztán majd lesz valahogy :) Összességében tehát nem túl sok élvezet, és ez csak romlani fog, a közelgő számonkérések közeledtével.

(A jobb oldali képen annak eredménye látható, hogy a statisztika vizsga előestéjén felmásztam az asztalra megörökítve a tanulmányi kellékeimet.)

Kultúra

Az évet január 23-án a Bárkában kezdtük, ahol a Nehéz cimű darabra ültünk be, szerencsére. Eddigi legátütőbb színházi élményemet élhettem meg, olyat kaptunk, hogy a darab végén megszólalni is csak hazavezetés után, a ház előtt tudtunk. Igazi 10/10-es élmény, amiben Mucsi Zoltán olyannyira jól és hitelesen játszott, hogy a darab végére teljesen elhittem, hogy nem őt, hanem a főszereplőt látom, legszívesebben odafutottam volna hozzá és átöleltem volna a karaktert. Erősen gondolkodom, hogy újra megnézzem, biztos vagyok benne, hogy rengeteg új dolgot és elsőre elszalasztott mondanivaló-foszlányt fedeznék fel benne.

Darab előtt

Pár nappal később az Örkény István színházat látogattuk meg, ami előtte ismeretlen terep volt számunkra. A Macskajátékot néztük meg a névadótól, ami teljes csalódást okozott. Elszoktunk már az ilyen kudarcoktól, az elmúlt években a legrosszabb esetben is elérte a közepes szintet a darab amivel éppen nem jártunk szerencsével. Először azt gondoltam, hogy a hiba bennem van, és biztos nem értettem valamit, aztán az Eni ennek ellenkezőjéről győzött meg, így hát egyszerűen csak elkönyveltem a művet a rossz darabok közé.

Februárban elsőnek a Pesti színházat támadtuk, ahol a nagy sikerrel futó Mikvét néztük meg. A darab jó is volt, meg nem is. Jó felépítés és kivitelezés, de tartalmilag, illetve üzenetében semmi újat nem tudott hozni számomra, rendkívül közhelyes volt. Nem szeretem azt, ha valami teljesen hidegen hagy, akkor már inkább legyen rossz, csak váltson ki belőlem valamilyen érzelmeket. A színészek amúgy nagyon jól játszottak, különösen Eszenyi Enikőt emelném ki.

A sok színházat végül egy koncert követte, a Kiscsillagot néztük meg a Müpa nagytermében. Remek helyet fogtunk ki, rendesen ki tudtuk élvezni a remek hangzást ami ennek a helynek az egyik legvonzóbb tulajdonsága. A koncert maga tetszett, de nem kiemelkedően, összességében azonban jól éreztük magunkat. Külön öröm volt Ferenci György vendégszereplése, akit még tavaly láttunk a Nemadomfel koncerten, összesen 4-5 hangszeren játszott az este folyamán, mindegyiken hihetetlen erővel, egyértelműen felfelé húzva az este pontszám értékelését, ami így 7.5/10-et érdemel.

Február 16-án ismét színházba mentünk, ezúttal a kedvenc Katonába. A Koccanást néztük meg, ami mindkettőnknek nagyon tetszett, főleg, hogy sikerült a legjobb helyre, legelöl középre jegyeket szerezni. Mindketten úgy vagyunk vele, hogy közelről, már-már testközelből nézve a darabokat hatványozottan növelhető az élmény-faktor, a hátsóbb sorokhoz képest. Minden helyet ahol megfordulunk előadás előtt alaposan felmérünk optimális helyválasztási szempontokat figyelembe véve, hogy legközelebb a netes jegybeszerzéskor pontosan tudjuk, hogy melyik sortól emelkedik a nézőtér, vagy éppen mennyire elviselhetőek a legszélső székek ha már csak oda van lehetőségünk foglalni. Visszatérve a darabhoz, ha rövid akarok lenni akkor azt mondom, hogy 9/10! Bővebben kifejtve, látszólag könnyed és szórakoztató darab, valójában azonban bőséges mögöttes tartalommal bír. Könnyen kódolható ember és társadalomkritika, a témáról könnyen lehetne hosszú órákat is beszélgetni. Alapvetően nem szeretem a szórakoztató műfajt, de ha úgy van bekeverve egy darabba mint azt a Koccanásban is láthattuk bármikor vevő vagyok rá :)

Előadás előtt a Centrál kávéházban

Huszonnegyedikén a rossz emlékű Örkénybe látogattunk vissza, és sajnos ezúttal is csalódtunk. A Finito kétségtelenül jobban sikerült, mint a korábban itt látott Macskajáték, mégis messze állt az élvezhető szinttől. 

A márciusi színházi hónapot a Katonában indítottuk, Weöres Sándortól a Kétfejű Fenevadat néztük meg. A darab erősen közepesnek indult, ennél többet azonban nem tudok róla mondani, mivel a második felvonásból egyetlen percre sem emlékszem. Mostanában sokat gondolkodom különféle vállalkozási ötleteken, melyek ott, a szünetben is hatalmukba kerítettek. Mire elkezdődött a második felvonás már teljesen máshol jártam, több mint egy órán keresztül folyamatosan ötleteltem teljes átéléssel. A darab végén gyorsan előkaptam a telefonomat és elkezdtem feljegyezni azokat a dolgokat, amikre még emlékeztem. Legközelebb lehet, hogy papírt és ceruzát is vinnem kellene magammal:)

Kilencedikén a Bárkába ültünk be a Dogville-re, ezúttal hárman, hiszen Dávidot is elhívtuk magunkkal. A darab nekik kevésbé, nekem inkább tetszett, ez valószínűleg betudható annak, hogy ők még élénken emlékeztek a történetet feldolgozó remek filmre. Nálam ez egy 7/10-es élményre volt elég, a színészek nagy részével nem voltam elégedett, a darab modern feldolgozásmódja viszont tetszett. 

Két héttel később az Eni által már elbeszélt RögvEst-en jártunk négyesben, ami nagy pozitív csalódást hozott, egészen biztos, hogy menni fogunk még! :)

Mivel a poszt nagyon hosszúra nyúlik, most itt megszakítom és majd hamarosan(?) folytatom!