Kuala Lumpur

Jelenleg a Krabi - Bangkok járaton ülök, megkezdődött a nagy túra második fejezete amiben már csak egyedül gyűjtöm az élményeket. Igyekszem az eddigi történéseket, megfigyeléseket leírni.

Kuala Lumpur Ázsia egy újabb arcát mutatta meg nekünk. A gépből kiszállva rögtön arcon csapott minket az egyenlítői éghajlat. Borzasztó érdekes volt, a november és a harminc fok eddig totálisan összeegyeztethetetlennek számított, most ezzel ez a fal is leomlott. A reptéren szigorú ábrázatú egyenruhások, fejkendőbe öltözött női alkalmazottak vártak minket, akik széles mosolyok nélkül, de a maguk kedves módján engedtek be az országba. Első útunk a mosdókba vezetett, ahol beöltöztünk a helyi időjárásnak megfelelően, majd felszálltunk a transzfer buszra mely 8 maláj ringgitért (~560 Ft) vitt be minket a városba. A reptér meglehetősen messze helyezkedik el, először elhajtottunk a sepangi forma-1 pálya melett majd másfél órával később megérkeztünk a KL Sentral állomásra, ahonnan magasvasúttal mentünk el a Masid Jamek állomásnál található szállodánkba. Szeretek hotelekbe becsekkolni. Kíváncsi vagyok miként viselkednek velem az alkalmazottak, izgatottan várom vajon melyik emeleten fogunk lakni, a szobaajtó nyitása és az első belépés pedig szintén fontos pillanat, elvégre a kis helyiség lesz az otthonunk arra a néhány éjszakára. A Lotus hotelben nem csalódtunk, a néhány hónapja nyitott hely igazi ár-érték bajnokként fog megmaradni az emlékezetünkben.

Később taxit fogtunk ami elvitt minket a hatalmas városi parkkomplexum szívébe, ám hamar visszavonultunk a ránkszakadó trópusi eső miatt. Ruhaváltás után, már sötétben látogattuk meg a Merdaka teret, ahol 1956-ban kiáltották ki Malajzia függetlenségét a Brit gyarmatbirodalomtól. A tér egyik oldalát a Sultan Abdul Samad épület uralja, amit még a britek építettek, ezt a malájok pedig egy igazán ízléstelen díszkivilágítással hálálták meg. A tér egyik sarkában szabadtéri koncertbe botlottunk, a maláj Korda Györgyöt hallgatva pedig megállapítottuk, hogy a "populáris tánczene" Ázsia ezen részén is pont ugyanúgy kommersz mint otthon. Hamar feltűnt, hogy az utcákról hiányoznak a nők, mindenütt csak beszélgető férfiakból álló csapatokat figyelhettünk meg.

Eddig csak könyvekből és ismeretterjesztő filmekből tudhattuk, hogy a nők elnyomása és egyenlőtlennek tartása ilyen mértékben létezik a világ egyes részein, most élőben is megtapasztalhattuk ezt. A nők többsége teste nagy részét eltakarja, a kihívóbb öltözködést kedvelők csak egy kendőt hordanak a fejükön, az igazán elszántak pedig olyan csadort ami teljesen eltakarja az arcukat, még a szemüknek sem hagynak szabadon egy kis rést. A férfiak ezzel szemben szabadon öltözködnek, menő frizurák, csillogó ékszerek, tükröződő napszemüvegek jellemzik őket. Esetükben csak egyetlen érdekességre figyeltünk fel, mindenki hosszúnadrágban jár az állandó meleg ellenére.

Kuala Lumpur egy kaotikus, hektikus igazi multikulti nagyváros. Nyitott ajtajú buszok suhannak a sugárutakon, az utcákon sétálva mindig érezni valamilyen szagot (az enyhe ételszagtól a gyomorforgató ismeretlen eredetű bűzig), a zebrákon átkelés pedig egy igazi extrém sport. A tömegben egyszerre van jelen a bangladesi vendégmunkás, az iszlám üzletember, a szikh bevándorló, a nyugati turista és persze a tősgyökeres maláj is akiket néha nem könnyű kiszúrni a nagy kavalkádban.

A kisebbségekkel nincs probléma, mondja taxisofőrünk miközben a Batu barlangok felé autózunk. Elmondása szerint a nyugalom kulcsa az, hogy a több millió bevándorló mindegyike egyenértékű a malájokkal. Nekik is ingyenes az oktatás, jár a jó egészségügyi ellátás és munkát is könnyen találhatnak a térség egyik legfejletebb országában. Sofőrünk az amerikai álom szlogenjét ismételgeti: "Malajziában mindenkinek megvan az esélye. Aki dolgozni akar jól élhet, az erős szociális háló pedig egyetlen igyekvőt sem enged a padlón kikötni". Azon családok, melyek jövedelme kábé 200.000 Ft alatt van (család alatt itt 6-10 emberre kell gondolni a sok gyerek miatt) kedvezményes bérlakást és készpénztámogatást kapnak az államtól. Az állam szabályozza az alapvető élelmiszerek árát, maximum áras például a csirkehús, a cukor vagy éppen a tojás. A benzin ára is szabályozott, mindössze 140 Ft-nak megfelelő ringgitért tankolhatnak a helyiek, ami minden benzinkútnál pontosan ennyi, ennélfogva az árak ki sincsenek írva. A taxisofőrrel közel egy órát beszélgettünk, büszke az országára, az Allahnak hála sikeresen felnevelt nyolc gyermekére, és örül, hogy itt élhet.

Miután elváltunk belépőt váltottunk a világ legnagyobb szabadtéri madárparkjába majd percekkel később igazi dzsungelkörnyezetben találtuk magunkat. A gyönyörűen kialakított park a magasban egy hálóval van lefedve, ami alatt szabadon repkednek a különféle egzotikus madarak. Nem nagyon ismerem a fajokat ezért nem kezdek részletes felsorolásba, az biztos, hogy tanulmányoztunk testközelből pelikánt, pávát, papagájokat, flamingókat és sasokat is. Közben részt vettünk egy rövid bemutatón ahol az állatok különféle feladatokat hajtottak végre, nem gondoltuk, hogy a madarak is annyi mindenre betaníthatók. A látogatás végét egy újabb elázás koronázta meg, rövid időre visszaugrottunk a hotelbe zuhanyozni és ruhát váltani majd a Petaling street felé vettük az irányt.

A kínai negyed piacán mindent kapni ami hamis. Sokszázezres órák, drága napszemüvegek, értékes táskák tökéletes másolatai vehetők meg fillérekért. Miután alaposan körbenéztünk gyalog indultunk el a Petronas tornyok felé, mivel ragaszkodtam a gyönyörűen kivilágított tornyok esti fotózáshoz. Ekkor már mindketten nagyon fáradtak voltunk, a képek elkészítése után éjfél körül érkeztünk meg a szállodába, tizenégy óra folyamatos menetelés után. A fárasztó, extrém intenzív másfél nap nagyon megérte, örülök, hogy még ha felületesen is de megismerhettük a maláj fővárost.

Érdekességek

Malajzia két részből áll. Egyik fele a Maláj-félszigeten, másik fele pedig Borneo szigetének északi részén terül el.

Kuala Lumpurban mindenki beszél angolul. Ez egyrészt a gyarmati múltnak, másrészt a jól működő kötelező iskolai oktatásnak köszönhető.

Malajziának két saját autómárkája van, a Proton és a Perodua. A taxik nagy része Proton, a flotta nagy részét pedig olyan 5-10 éves modellek alkotják melyek pontosan egy Lada Samara műszaki és kényelmi színvonalát ütik meg.

A szállodai szobánkban kis nyíl mutatta a plafonon, hogy merre van Mekka. Jó tudni az ilyet, ezáltal legalább be tudtuk mérni merre van Európa.

Az ország lakossága 28 millió fő melyből hárommillió a bevándorló. A fővárosuk kisebb mint Budapest, mindössze 1.6 millióan lakják.

A Petronas tornyok 2004-ig voltak a legmagasabb épületek a világon, jelenleg "csak" a világ legmagasabb ikertornyai címet viselhetik. A Petronas egy olajcég, amely a maláj állam tulajdonában van.