Itaewon

Tegnap este miután kiürült a lakás és miközben Enire vártam (aki csoporttúrán vett részt) felkaptam a fényképezőgépemet és tettem egy kört a környező utcákban. Ennek eredménye lesz most látható, némi szöveggel kiegészitve (mindig fájnak a hosszú i betűs szavak, ugyanis ilyen billentyű nincs a helyben vásárolt billentyűzetemen). Szóval ime:

Általában igy néznek ki a házak a körzetünkben. Mi egy kis dombon lakunk egy nem megszokott utcaszerkezetű részen. A korábban már emlitett szűkös terek és a zöld területek teljes hiánya határozza meg leginkább az utcaképet. Valószinűleg ez egy gazdag környék, a mi lakásunk piaci értéke 80 millió forint környékén van.

A kismotoros közlekedés nagyon elterjedt, a legtöbb embernek pontosan olyan van mint amilyen a képen is látható. A másik képen látszik, hogy egy magaslaton vagyunk, néha a kis réseken át ellátni a szomszéd dombig is.

A kevés rendelkezésre álló hely miatt látni olyan megoldásokat is, melyek otthon elképzelhetetlenek lennének. Itt egy utcafronton álló kis garázsszerű helyiség tetején tárolják koreai irásjelekkel diszitett agyaghordókat.

Pár lépéssel arrébb már kereskedelmi egységek találhatók mindenütt. Az erre tévedő turistákra és a szomszédban lévő amerikai bázisra épitenek. Az alsó képen szemben a főutca látható.

A forgalmas főutcán nem csak hagyományos boltok, hanem rengeteg utcai árus is megtalálható. Többnyire ruházati termékekben utaznak, azon belül is legáltalánosabb a zoknikereskedő. Az eladók általában idős nők, akik gyakran megfigyelhetők alvás közben.

Miután Eni megérkezett vásároltunk némi gyümölcsöt és kenyeret. A képen látható bagett az egyetlen elfogadható pékárú a környéken.

A lakásunk felé vezető úton rengeteg étterem található, néhol a cipőket is le kell venni mielőtt az asztalokhoz mennénk.