Negyedéves vizsgaidőszak

Az elmúlt héten zajlottak a negyedéves vizsgák az egyetemen. Nagyon féltem tőlük, de összességében szerintem nem sikerültek rosszul, bár az eredmények csak később derülnek ki. Tanulságos és nagyon más volt a felkészülési időszak, mint otthon...

Pesten soha eszembe nem jutott volna vizsgaidőszakban beköltözni az egyetemre és egész napomat ott töltve tanulni. Életemben legtöbbet a szakdolgozat íráskor görnyedtem az iskolai könyvtárban a gép előtt, de az kicsit más tészta. Szóval itt eleve teljesen megszokott, hogy az egyetem hétvégén is nyitva tart, valamint a könyvtárakban lévő több száz gépeket is bárki használhatja. Az egész komplexumban szupergyors WI-FI szolgáltatás van és körülbelül méterenként konnektor a laptopoknak. Szombat délelőtt én is követtem az itteni szokásokat és elfoglaltam egy nagyon puha kanapét az LG-Posco épület negyedik emeletén. (Amúgy rengeteg ilyen kényelmes ülő alkalmatosság van általában, elhagyatott folyosókon az összes épületben.) Ezek a helyek azért is praktikusak, mert aki nagyon belefáradt a hosszas tanulásba nyugodtan szundíthat egyet. Én is kipróbáltam egy kicsit, csak hogy átérezzem a koreai feelinget! :) Akartam  néhány képet csinálni a sok-sok alvó diákról de nem volt nálam a gépem, na de majd a félévi vizsgák előtt bepótolom.

A koreaiak természetesebben sokkal keményebben és többet tanulnak, mint mi cserediákok, hiszen nekik számít az átlag, mi többnyire csak arra megyünk, hogy sikerüljön és bármilyen eredmény megfelel. Hallottam olyat is, hogy egy srác három napig nem ment haza, mert folyamatosan tanult és nem akarta utazásra és hosszabb alvásra vesztegetni az idejét... Arról a szokásról még meg sem emlékeztem, hogy ha bemegyek a mosdóba, mindig találok legalább egy embert aki épp a fogát mossa. Sőt láttam olyat is aki a folyosón végezte ugyanezt a tevékenységet és senki nem nézett rá furán.

A legtöbb órám ebben az épületben van: LG-Posco

Lobbyban mindenki tanul

Tanuló kuckó

Pár szót a vizsgákról is ejtsek. New development managementből 4 kérdést kaptunk abból hármat kellett kiválasztani és esszé formában válaszolni. International businessből (ez a legkeményebb tárgyam) 20 feleletválasztós kérdés volt és 5 rövid választ igénylő. Korean business and culturalból csak jövő hét szerdán lesz a megmérettetés, de azt mondta a professzor, hogy három A4-es lapot be lehet vinni bármilyen információval. Tervezem az összes dia felírását mini betűkkel ezekre. :)

 Lassan kezdődik a prezentációs és beadandó készítési időszak. Az angolos csoportommal már összeültünk és épp a kulturális különbségekről fogunk prezizni, ami a project kidolgozása során is néhol-néhol előjött. Leginkább a pontossághoz való hozzáállást és a probléma megközelítését és annak megoldását említeném meg mint különbség. De pont ezek miatt sok vicces dolog is kialakul.

Nem tudom, hogy eléggé hangsúlyoztam-e hogy a campusunk gyönyörű. A fákat kb kéthetente nyírják, hogy szép formájúak maradjanak, a fű pihe-puha, ezért amikor csak van lehetőségem és még a nap is süt előszeretettel heverészek rajt. Andris és Amit szerint ez tilos, de én már láttam másokat hasonlóan tenni, szóval  nem érzem magam bűnösnek.

Délutáni szieszta

Városnézés

Pár hete pont jártunk a híres a Seoul N Towernél, sajnos egy kicsit csalódás volt. Felfelé és lefelé is túráztunk, ami jó lett volna, ha Hétvége lévén két órát kellett várnunk a liftre, hogy felvigyen a torony tetejére, ami ráadásul nem volt nyitott, így csak üvegen keresztül nézegethettük a város. Valószínű hibát követtünk el, hogy nem este érkeztünk, mert mások beszámolói alapján ekkor nagyobb élményt nyújt.

Tegnap pedig kiszemeltük a Seoul Forestet, ami szöul legnagyobb parkja. Kisebb eltévedés után oda is találtunk, de sajnos ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Végülis szép volt, de nagyon behallatszott a város zaja, és nem éreztem úgy magam, mint aki most végre kiszabadult a természetbe. Séta közben sokat fotózgattunk, ránk is esteledett és hatalmas kerülővel (újabb eltévedéssel) sikerült csak hazajutnunk.

Már nagyon nyakunkon az ősz

Első hosszúzáridős képem!!!

Üdv: egy kis vajas kenyérért fél karját is odaadó Eni

Eni-mix: Nemsokára jön hozzánk Hankyul és megnézzük vele az egyik kedvenc magyar filmemet A nyomozót. Trailer sajnos nem olyan jó, na de a film...